P�lyafut�sa [szerkeszt�s]
K�s�bb k�t �ven kereszt�l egy m�sik amat�r egy�ttesben, a Smit Trastevereben focizott, majd innen ker�lt els� igazi klubbj�ba, a Lodigianiba. Ez 1986-ban t�rt�nt �s ez volt az els� fontos l�p�se a profi labdar�g�s fel�, hiszen a Lodigiani m�r komoly csapatnak sz�m�tott. M�r ekkor egy�rtelm�en l�tszott tehets�ge, mindk�t l�bbal remek�l b�nt a labd�val, r�ad�sul mindezt mag�t�l �rtet�d� term�szetess�ggel tette. Az els� itt t�lt�tt id�ny�ben tal�lkozott Emidio Meronival, aki ekkor a Lodigiani ut�np�tl�sedz�je volt. A tal�lkoz�s meghat�roz� volt Totti sz�m�ra, hiszen az edz� futballr�l alkotott k�pe �s elk�pzel�sei teljesen megegyeztek Totti�val.

3 �vvel azut�n, hogy Totti a Lodiginaiba ker�lt, a csal�dnak Francesco �let�ben meghat�roz� k�vetkezm�nyekkel j�r� d�nt�st kellett hoznia, ugyanis a Roma �s a Lazio is komolyan �rdekl�d�tt a fiatal tehets�g ir�nt. De h�t nem is volt k�rd�ses, hogy a Farkasokat v�lasztj�k, �gy Totti 1989-ben lett az AS Roma igazolt futballist�ja. Eddig a sz�lei �gy gondolt�k, hogy Francesco sz�m�ra az iskola fontosabb lehet, de amikor kider�lt, hogy fiuk egy igazi nagycsapat j�t�kosa lehet, bel�tt�k, hogy a labdar�g�sban sokkal nagyobb lehet�s�gei vannak.

A Rom�ban meglehet�sen gyorsan haladt a szam�rl�tr�n, az ifj�s�gi csapattal r�gt�n az els� �vben bajnoks�got nyert, �s az 1991-92-es id�nyben m�r a tartal�kok k�z�tt, az �n. Primavera-csapatban tal�lta mag�t, amellyel k�s�bb Olasz Kup�t nyert. Nem kellett sokat v�rnia a nagycsapatban val� bemutatkoz�sra sem. Vujadin Boskov, az AS Roma akkori edz�je felfigyelt r� az egyik edz�m�rk�z�sen amit a nagyok a tartal�kok ellen v�vtak, felh�vta az els� csapat keret�hez, �s 1993. m�rcius 28-�n, a Brescia elleni m�rk�z�sen p�ly�ra is k�lde �t a Serie A-ban. Totti ekkor m�g 17 �ves sem volt, de innent�l kezdve m�r folyamatosan a nagycsapat keret�hez tartozott, �s id�r�l id�re p�ly�ra is l�pett.

A nagy �tt�r�st az 1994 nyara hozta meg sz�m�ra. Carlo Mazzone lett a Roma �j tr�nere. Francesco szerint sz�lein k�v�l neki k�sz�nheti a legt�bbet, �gy tekintett a szakemberre, mint a m�sodik apj�ra. � volt az, aki seg�tett neki feln�ni, Totti szavaival „felnyitotta a szem�t”. �lland� j�t�klehet�s�get biztos�tott neki, �s hamarosan megszerezte els� bajnoki g�lj�t is, az Olimpic�ban a Foggia ellen. Beker�lt az ut�np�tl�s-v�logatottba is, ahol r�gt�n els� meccs�n Bulg�ria ellen g�lt l�tt. 1996-ban az U21-v�logatottal Eur�pa-bajnoks�got nyert, az el�d�nt�ben gy�ztes g�lt szerezve Franciaorsz�g ellen. �gy t�nt teh�t, hogy nagyszer�en alakul a sorsa. De sajnos nem �gy lett...

Az els� csal�d�st az okozta sz�m�ra, hogy b�r alapembere volt az olimpiai r�szv�telt kiharcolt ut�np�tl�s-v�logatottnak, az �tkarik�s j�t�kokra m�gsem utazhatott. A Rom�n�l k�zben menesztett�k Carlo Mazzon�t �s az �j szakvezet� az argentin Carlos Bianchi lett. A bajok akkor kezd�dtek, amikor Bianchi nem a 20-as vagy a 10-es mezt adta Tottinak, amelyet a j�t�kos szeretett volna, hanem a 17-est. A m�sik gond az volt, hogy a szakember befejez� csat�rk�nt sz�m�tott Tottira, �s ebben a poz�ci�ban akarta j�tszatni, de Francesc�nak k�z�pcsat�rk�nt nem nagyon ment a j�t�k, �gy hamar kiker�lt a kezd�csapatb�l, r�ad�sul Bianchi m�g k�lcs�n is akarta adni a Sampdori�nak.

Francesco szerencs�j�re azonban a csapat az argentin szakember ir�ny�t�s�val mind�ssze a 12. helyen v�gzett, �gy a vezet�s�g menesztette Bianchit �s a cseh sz�rmaz�s� Zdenek Zeman lett a Roma �j edz�je. Sokan f�ltett�k Tottit Zemant�l, aki h�res volt a kem�ny edz�seir�l, de Francesco megfelelt az elv�r�soknak m�g �gy is, hogy Zeman egy m�sik poz�ci�ban, a jobb sz�len vette sz�m�t�sba, ahol a v�dekez�ssel is kellett t�r�dnie. Ennek ellen�re remek�l �rezte mag�t a Zeman �ltal alkalmazott h�romcsat�ros rendszerben, amit mi sem bizony�t jobban, hogy a szezont v�g�l 13 g�llal z�rta, vagyis t�bbsz�r volt eredm�nyes, mint eg�sz addigi karrierje sor�n �sszesen. Az 1998-as VB-re utaz� v�logatottnak ugyan m�g nem volt tagja, de 1998. okt�ber 10-�n a Sv�jc elleni Eb-selejtez�n v�gre bemutatkozhatott a squadra azzur�ban.

1999 nyar�n megint �j edz�je lett a Rom�nak, Fabio Capellot k�rt�k fel a csapat ir�ny�t�s�ra. � volt az, aki v�gre azon a poszton k�ldte p�ly�ra Tottit, ahol a legjobban szeret futballozni, fantasistak�nt, azaz ir�ny�t�k�nt. Ekkorra m�r egy�rtelm� vez�regy�nis�ge lett a Farkasoknak, fiatal kora ellen�re (m�g mindig csak 23 �ves volt) � lett a csapatkapit�ny �s a szurkol�k els� sz�m� b�lv�nya.

P�lyafut�sa eddigi legsikeresebb id�szaka a 2000-01-es id�szak volt. A 2000-es ny�ri Eur�pa-bajnoks�gon szerepl� olasz csapat egyik kulcsembere lett annak ellen�re is, hogy Dino Zoff nem ir�ny�t�k�nt, hanem csat�rk�nt vette sz�m�t�sba. K�t g�lt is szerzett a kontinensviadalon, egyet Belgium, egyet pedig Rom�nia ellen, �s a hollandok elleni tizenegyes-p�rbajban olyan magabiztoss�ggal �rt�kes�tette a maga b�ntet�j�t (amolyan Panenka m�dra, laz�n a kapuba emelt), hogy mindenki l�thatta, remek form�ban van. A d�nt�ben is remek�l j�tszott, az olasz g�l el�tt par�d�s mozdulattal, sarokkal passzolt Pessott�hoz, �s nem rajta m�lott, hogy v�g�l az ez�st�rem jutott a v�logatottnak. Az Eb-n mutatott j�t�k�nak is k�sz�nhet�en Tottit v�lasztott�k meg az el�z� szezon legjobb j�t�kos�nak a Serie A-ban, pedig klubcsapat�val egyetlen tr�fe�t sem nyert.

Ami akkor m�g nem siker�lt, a 2000-01-es �v v�g�re �sszej�tt. Bajnoki c�mre vezette a Farkasokat, akik ezzel a harmadik scudettojukat szerezt�k. Ugyanebben a szezonban be�ll�totta addigi legjobb g�lrekordj�t, �jra 13 g�lig jutott a g�ll�v�list�n. A bajnoki c�m mell� bes�p�rt�k az Olasz Szuperkup�t is a Fiorentina ellen�ben, majd �sszel kil�ptek a Bajnokok-lig�ja porondj�ra is. Sajnos a BL nem hozott k�l�n�sebben �t�t� sikert.

A lap eredeti c�me "http://hu.wikipedia.org/wiki/Francesco_Totti"