Pusk�s (Purczeld) Ferenc

 
Sz�letett: 1927. 04. 01., Kispest

J�t�kosp�lyafut�sa: 1939-1956: Kispest, majd Bp. Honv�d, 1958-1967: Real Madrid

Edz�i p�lyafut�sa: 1967: Hercules ALicante, 1967: San Francisco Gales, 1967-1968: Vancouver Royals, 1969: Alaves, 1970-1974: Panathinaikosz, 1974-1976: Colo Colo, 1976-77: Sza�d-Ar�bia, sz�vets�gi kapit�ny, 1977: Murcia, 1978-1979: AEK Ath�n, 1979-1984: Al-Maszri, 1985: Sol de America, 1986: Cerro Porteno, 1988-1991: Panhellenic South Melbourne, 1993: magyar sz�vets�gi kapit�ny

Sikerei j�t�kosk�nt: magyar bajnok (1949-50, 1950, 1952, 1954, 1955, valamint nem hivatalos bajnoki c�m 1956-ban), spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67), spanyol kupagy�ztes (1962), BEK-gy�ztes (1959, 1960, 1966), Vil�gkupa-gy�ztes (1960), olimpiai bajnok (1952), vb-ez�st�rmes (1954)

Sikerei edz�k�nt: g�r�g bajnok (1969-70, 1971-72, 1978-79), ausztr�l bajnok (1990-91), ausztr�l kupagy�ztes (1990)

Elismer�sei: Eur�pa legg�ler�sebb j�t�kosa (1948), vil�gv�logatott (1963), Eur�pa-v�logatott (1965), FIFA Hall of Fame tagja (1998), a 20. sz�zad legjobb magyar j�t�kosa (2001), a Nemzet Sportol�ja (2004)

Rekordjai: a legt�bb g�l egy m�rk�z�sen (7, 1949. febru�r 19.), a legt�bb g�l egy szezonban (50, 1948), a harmadik legeredm�nyesebb futballista a 20. sz�zadban (489 g�l), Magyarorsz�g harmadik legeredm�nyesebb j�t�kosa (357 g�l, 1943-1956), a magyar v�logatott legg�ler�sebb j�t�kosa (84 g�l), a 13. legeredm�nyesebb j�t�kos a spanyol lig�ban (155 g�l, 1958-1967), a harmadik legg�ler�sebb j�t�kos a BEK-ben
 

Pusk�s Ferenc 1942-t�l tartozott a Kispesti AC labdar�g�csapat�nak feln�tt keret�hez, 1943-ban itt mutatkozott be az �lvonalban, �s magyarorsz�gi p�lyafut�sa alatt nem is lett h�tlen a klubhoz, csak a KAC, illetve jogut�dja, a Budapesti Honv�d sz�neiben szerepelt.

A fiatal bal�sszek�t� hamar helyet k�vetelt mag�nak a csapatban, ahol sok�ig �desapja, a Vasas �s a Kispest egykori kiv�l� labdar�g�ja volt az edz�. Pusk�s tehets�g�nek k�sz�nhet�en m�r a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, 1945-ben mag�ra h�zhatta a c�meres mezt, �s g�llal j�rult hozz� az Ausztria ellen aratott 5:2-es gy�zelemhez.

Els� nagy v�logatott torn�ja az 1952-es helsinki olimpia volt, ahol gy�zelemre vezette a magyar csapatot. A jugoszl�vok elleni d�nt�ben kihagyott tizenegyes�t sz�p g�llal feledtette.

A magyar csapatt�l a sv�jci vb-n is gy�zelmet v�rtak, de a d�nt�ben az NSZK v�logatottja v�ratlan, 3:2-es gy�zelmet aratott.

Pusk�s 1956-ban elutazott a Honv�d d�l-amerikai t�r�j�ra, ami miatt egy �vre el akart�k tiltani. A 84-szeres (k�s�bb egy 1956-os meccs hivataloss� t�tele ut�n ez a sz�m 85-re n�tt) v�logatott j�t�kos �gy d�nt�tt, hogy nem t�r vissza Magyarorsz�gra. Itthon �tsz�r volt bajnok, n�gyszer g�lkir�ly.

A FIFA eltilt�sa miatt csak 1958-ban mutatkozhatott be a Real Madridban, amellyel tov�bbi sz�p sikereket �rt el. 1960-ban p�ld�ul n�gy g�llal j�rult hozz� a Frankfurt elleni BEK-d�nt�ben aratott gy�zelemhez. Pusk�s eg�szen 40 �ves kor�ig j�tszott a spanyol csapatban, a v�logatott mez�t n�gyszer h�zta fel. Spanyolorsz�gban h�tszer volt bajnok, k�tszer kupagy�ztes, h�romszor BEK-gy�ztes, n�gyszer pedig spanyol g�lkir�ly.

Edz�i p�lyafut�s�t Alicant�ban kezdte, majd Amerik�ban a Vancouvert ir�ny�totta. Egy r�vid, Alavesn�l t�lt�tt kit�r� ut�n els� nagy sikereit szakvezet�k�nt a Panathinaikosszal �rte el, akiket eljuttatott a BEK-d�nt�ig.

Dirig�lta k�s�bb a Murcia csapat�t, egykori Real Madridos csapatt�rs�val, Hector Riallal ir�ny�tott�k egy r�vid ideig Sza�d-Ar�bia v�logatottj�t, majd a Colo-Colo, az AEK Ath�n �s az egyiptomi Al-Maszri k�vetkezett. Edz�i p�lyafut�sa utols� �veiben dolgozott a paraguayi Sol de Americ�n�l �s Cerro Porten�n�l, illetve az ausztr�l Panhellenicn�l is.

1993-ban Jenei Imre lemond�sa ut�n k�rt�k fel a kapit�nyi posztra, amit n�gy m�rk�z�sre el is v�llalt. � sem tudott csod�t tenni a vb-selejtez�k�n gyeng�n szerepl� nemzeti tizeneggyel, �m az �rorsz�g elleni 4-2-es gy�zelem m�ig eml�kezetes.

A legend�s labdar�g� az elm�lt �vekben s�lyos Alzheimer-k�r-szer� betegs�gt�l szenvedett, k�zszerepl�st m�r nem is tudott v�llalni. Az elm�lt id�szakban t�bbsz�r is az intenz�v oszt�lyon kezelt�k a K�tv�lgyi k�rh�zban.

BUZ�NSZKY JEN�: "�ri�si trag�dia ez az orsz�gnak �s nek�nk bar�toknak k�l�n�sen. A s�r�s k�rny�kez. Tegnapel�tt besz�ltem az orvosokkal, azt mondt�k, �csi addig tartja mag�t, am�g a sz�ve b�rja. Az orsz�g legnagyobb sportol�ja ment el."

GROSICS GYULA: "�veken kereszt�l egy�tt j�tszottam vele a Honv�dban �s a v�logatottban, �gy mondhatom, hogy egy j� bar�tom t�vozott. Nagyon neh�z megbar�tkozni azzal a t�nnyel, hogy nincs t�bb�. Nagyon egy�tt �rzek a csal�dj�val, a feles�g�vel, l�ny�val �s unok�ival"

S�NDOR K�ROLY (Csikar): "A legnagyobb egy�nis�get vesz�tett�k el ma. Se el�tte, se ut�na nem volt hozz� hasonl� �s azt hiszem, sok�ig nem is lesz. Hat-h�t �ve Szepesi Gyuri k�rd�s�re, hogy ki a legismertebb magyar ember, csak annyit feleltem, egy labdar�g�. Egy labdar�g�, akinek nem kell kimondani a nev�t, mert nincs olyan ember, aki ne ismern�. Neh�z besz�lni r�la, �t ismerni kellett. Tud�s�r�l mindent elmond, hogy olyan ball�bas j�t�kos volt, akinek valahogy mindig a bal l�b�ra �rkezett a labda. V�gigutaztam vele a vil�got �s b�rhova is ment�nk, mindenhol skand�lt�k a nev�t, a reptereken pedig rendszeresen fot�sok hada v�rta. Nagyon fog hi�nyozni."

SZEPESI GY�RGY: "H�rnev�t nemcsak a futballnak k�sz�nhette, hiszen emberileg is a legnagyobbak k�z� tartozott. B�szke vagyok arra, hogy 16 �ves kora �ta ismerhettem, s�t, r�di�riporterk�nt az els� v�logatott g�lomat is � r�gta 1945. augusztus 20-�n."