Alessandro Del Piero (1974. november 9. Conegliano Olaszország) világbajnok olasz labdarúgó. A Juventus csapatkapitánya, és az Olasz Válogatott oszlopos tagja. Korosztályának az egyik legjobbja.
Általában csatárként játszik, de remekül elboldogul irányító szerepkörben is. Nem a magasabb csatárok közül való, de a legkreatívabb játékosok egyike. A legjobb szabadrúgáslövők között tartják számon.
Pályafutása [szerkesztés]
Padova [szerkesztés] 16 éves korában, 1991-ben csatlakozott a Padova csapatához. Első szezonjában, a másodosztályban 4 alkalommal lépett pályára. A következő szezonban 10 mérkőzésen egy gólt szerzett.
Juventus [szerkesztés] 1993 szeptemberében mutattkozott be új csapatában a Foggia ellen. A következő meccsén, csereként beállva szerezte első gólját a Reggiana ellen. Első alkalommal, amikor a kezdőcsapatba jelölték a Parma ellen mesterhármast ért el. Egy szezonnal később a Juventussal 1995-ben megnyerte az olasz Serie A-t. Ezt további hat alkalom követte (1997, 1998, 2002, 2003, 2005, 2006[3]). 1996-ban a Bajnokok Ligájában és az Interkontinentális kupán is diadalmaskodott csapatával. Legjobb an az 1997-98-as szezonban játszott. Az olasz bajnokságban 21 találatig jutott, a Bajnokok Ligája gólkirálya lett 10 góljával. A BL döntőt viszont csapata elveszítette.
1998 Októberében az Udinese elleni mérkőzésen súlyos sérülést szenvedett, aminek következtében ki kellett hagynia a szezon további részét. A csapatán meg is látszott a hiánya, hiszen az előző két szezon után csak a 6. helyet sikerült megszerezniük.
2003-ban ismét a Bajnokok Ligája döntőjébe jutott a Juvéval, ahol a Milántól tizenegyespárbaj során kaptak ki.
A2004-es EB után a Juventus új edzőt alkalmazott Fabio Capello személyében. Del Piero helyett inkább Zlatan Ibrahimovicot játszatta. Alex így is 14 góllal járult hozzá csapata 28 bajnoki címéhez
A 2006 nyarán kirobbant bundabotrány következtében a Juventust a másodosztályba sorolták, ahol pontlevonással kellett indulniuk. Sok sztár elhagyta a csapatot, de Del Piero kitartott csapata mellett. -9 pontról indulva is toronymagasan megnyerték a bajnokságot. Ebben a szezonban Del Piero 23 találatával gólkirály lett.
14 év alatt klubja legfőbb szimbolumává vált.
Válogatott [szerkesztés] Az Olasz Válogatottban első fontosabb mérkőzésére a 96-os Európa Bajnokságon került sor. Oroszország ellen az első félidőben játszott, de a sorozatban nem lépett többet pályára, mivel az olaszok kiestek az első körben.
Az 1998-as francia Világbajnokságon nem volt 100%-os, mivel a Bajnokok Ligája döntőben sérülést szedett össze.
Az Európa Bajnokságon 2000-ben Olaszország egészen a döntőig menetelt, ahol Franciaországgal találkozott a csapat. 1-0-ás olasz előnynél Del Piero 2 nagy helyezetet kihagyott. A rendes játékid végén a franciák egyenlítettek, majd a hosszabbításban újabb gól szereztek. Így az olaszok ezüstéremmel búcsúztak.
2002-ben a Világbajnokságon ismét játszott. A csoportkör utolsó mérkőzésén az olaszok Mexikóval játszottak. Del Piero csereként állt be. Első labdaérinésével gólt szerzett, így csapatát a legjobb 16 közé juttatta. A következő ellenfél – a házigazda – Dél-Korea volt. Ezen a mérkőzésen a bíró közreműködésével a hazaiak jutottak tovább, így az olaszok elbúcsúztak a további mérkőzésektől.
2006-ban Németország rendezte a Világbajnokságot. A csoportmérkőzések során Del Piero kétszer is csereként állt be. A kieséses szakaszban már aktívabb volt. Játszott Ausztrália ellen, majd az elődöntőben a házigazda németek ellen ismét csereként lépett pályára. A mérkőzésen egészen a 119. percig 0-0 volt az állás. A csapatok lélekben már a tizenegyesekre készültek. Az utolsó percben Fabio Grosso szerzett vezetést. Egy perccel Del Piero adta meg a kegyelemdöfést a németeknek. A végeredmény 2-0 lett, így az Olasz Válogatott a döntőbe jutott. Del Piero ezzel a góljával a Világbajnokságok történtének legkésőbbi gólját szerezte. A döntőben a 2000-es EB után ismét a franciákkal találta szembe magát Olaszország. Zidane, illetve Materazzi góljával 1-1 lett a rendes játékid vége. A hosszabbításan sem sikerült döntenie a csapatoknak. Del Piero belőtte a 4. tizenegyest. Olaszország 5-4 arányban megnyerte a tizenegyespárbajt, így a kékek 24 év után ismét Világbajnokságot nyertek.
Alex a válogatottban korábban a 10-es számban játszott. Később ezt a számot Totti kapta, Del Piero pedig a hetest választotta magának. |